Gyors áttekintés és egy kis történelem erről a rendkívüli, közösségépítő sportágról.
Szeretnél többet megtudni a nyíltvízi úszásról? A kerékpározáshoz vagy a terepfutáshoz hasonlóan ez is egy szabadtéri sport. Elképesztően népszerű, hiszen szinte bárhol és bárki számára elérhető! Mit takar pontosan a nyíltvízi úszás, és miért hívjuk így? Milyen előnyei vannak, és kiknek ajánlott?
Amikor nyíltvízi úszásról beszélünk, mit is értünk alatta pontosan? A kifejezés elsősorban a tavakban, tengerekben vagy folyókban való úszást jelenti. Innen a „nyílt vízi” elnevezés, amely megkülönbözteti a hagyományos uszodai úszástól.
Emellett a nyíltvízi úszás fogalmába tartozik minden olyan verseny is, amelyet természetes környezetben rendeznek. A paletta a hobbiúszástól a hazai és nemzetközi bajnokságokon át egészen az olimpiai játékokig terjed.
Bár mindkét úszásforma ugyanúgy építi az izmokat és fejleszti az állóképességet, a körülmények teljesen mások.
Kezdjük a környezettel! Egy medence fala szemben egy tóval, egy folyóval vagy a nyílt tengerrel… Mi lehetne szebb a nyíltvízi úszás folyamatosan változó díszleténél? Ugyanaz a helyszín minden nap más arcát mutatja: változik a víz színe, az árapály... Ezek a tényezők minden egyes úszást egyedivé tesznek. Így garantáltan nem fogsz unatkozni!
A természetben az úszóknak rendkívül alkalmazkodóképességgel kell rendelkezniük, hiszen számos külső tényezőhöz kell igazodniuk:
- az időjárás (szél, hullámzás),
- az áramlatok,
- a víz hőmérséklete,
- a helyszín földrajzi adottságai.
Egy medencében ezek közül egyikkel sem kell megküzdened.
Ahhoz, hogy a nyílt vízen egyenesen tudj haladni, a változó körülmények ellenére is meg kell találnod a tájékozódási pontokat. A medencében egyszerűen tartod a sávodat. A szabadban viszont meg kell tanulnod a legmagasabb látható viszonyítási ponthoz igazodva irányban maradni. Így amikor kiemeled a fejed levegőt venni, azonnal látni fogod az utat. Ezt a technikát – a tájékozódást vagy irányvételt (sighting) – kifejezetten a nyíltvízi úszás során alkalmazzuk. Így akkor is pontosan tudod majd az irányt, ha csak a horizont van előtted.
A nyílt vízen elfelejtheted a köridőket! A körülmények folyamatos változása miatt sebességed és a menetidőd is kiszámíthatatlan. Kisebb a nyomás, nagyobb az élvezet.
Giuliana, tapasztalt nyíltvízi úszó, a Decathlon nyíltvízi úszómárkájának, a Nabaijinek a termékmenedzsere szerint: „A legtöbbet a franciaországi Saint-Jean-de-Luzban, a Socoa-öbölben úszom. Az időjárástól és az árapálytól függően minden egyes nap más élményt nyújt!”
A nyíltvízi úszók szerint ez a sport határtalan szabadságérzést nyújt. A természet közelsége emellett bizonyítottan jót tesz a mentális egészségnek. Kiváló stresszoldó: olyan endorfinlöketet ad, amitől igazi szuperhősnek érezheted magad az edzés után!
Plusz előny az utazás és a lenyűgöző helyek felfedezése, méghozzá egy teljesen új perspektívából: a vízből, a természet lágy ölén. Egyre több utazási iroda kínál kifejezetten nyíltvízi úszótúrákat, például Horvátországba. Fantasztikus módja egy ország felfedezésének.
Giuliana szerint: „Számomra a kristálytiszta víz a legnagyobb élmény, különösen a Földközi-tengeren. Csodálatos látni a lábunk alatt elterülő vízi világot és a halakat!”
Igényeled a közös élményeket, a csapatszellemet és a jó hangulatot? Akkor a nyíltvízi úszást neked találták ki, mert ez a sport fantasztikus közösségépítő hatású. Bár egyéni sportnak tűnik, valójában igazi közösségi élmény. A nyíltvízi úszók ritkán indulnak el egyedül: ez a sport tökéletes lehetőséget ad a közös edzésekre és arra, hogy új emberekkel ismerkedj meg.
A közös sztorizgatás már a neoprén ruha felvételekor elkezdődik, folytatódik a bójáknál tartott pihenők során, ahol megvárjuk a csapatot, és a szárazföldre érve sem ér véget. A csapatszellem és a kölcsönös segítségnyújtás a nyíltvízi úszás igazi alapkövei.
Mindenki vigyáz mindenkire. Itt nem az a cél, hogy kilőjünk és magunk mögött hagyjuk a többieket. Rendszeresen megvárjuk egymást, ellenőrizzük, hogy mindenki jól van-e, és segítjük azt, aki épp elfáradt. Minden pihenőpont után együtt indul tovább a csapat. Ez olyan erős köteléket teremt, amitől az úszás valódi csapatsporttá válik, így a fizikai fáradtság helyett csak a közös élmény marad meg.
Giuliana szerint: „Minden úszás egy újabb lehetőség arra, hogy a barátokkal új helyeket fedezzünk fel, és együtt élvezzük a természetet.”
Ez a sportág mindenki számára elérhető. Az egyetlen feltétel, hogy legyen a közeledben egy alkalmas vízfelület: egy tó, egy folyó vagy egy kijelölt strand. Ha a saját tempódban haladsz, és a képességeidnek megfelelő célokat tűzöl ki, gyorsan megtalálod a helyed ebben a világban.
Különösen ajánlott azoknak az uszodai úszóknak, akik vágynak a természet közelségére vagy új kihívásokat keresnek. Kiváló lehetőség arra, hogy feszegesd a határaidat és kipróbálj valami újat.
Sokan azért kezdenek bele, hogy magabiztosabbá váljanak a mély vízben, vagy elsajátítsanak egy teljesen más úszástechnikát. A nyíltvízi úszásra váltani pont olyan, mint az országúti kerékpárról hegyikerékpárra, a triatlonról swimrunra, vagy az aszfaltos futásról terepfutásra váltani.
Giuliana szerint: „Korábbi uszodai úszóként egy idő után már nem motivált a stopperóra. Elhívtak egy vadregényes nyíltvízi úszásra, és azonnal beleszerettem. Ez a szabadság maga!”
A nyíltvízi úszás kiválóan fejleszti az alábbi képességeket:
- alkalmazkodóképesség,
- állóképesség,
- taktikai gondolkodás (különösen versenyhelyzetben).
A sportágat sokan a kerékpározáshoz hasonlítják, hiszen itt is kulcsfontosságú, hogy megtanuld pontosan beosztani az energiádat és a saját tempódat.
A lényeg, hogy mindenkinek megvan a maga személyes kihívása! A nyíltvízi úszás lényege a saját korlátaid tesztelése és a személyes célok elérése. Valakinek az a legnagyobb győzelem, hogy először úszik olyan helyen, ahol nem ér le a lába – legyőzve a víztől való félelmét –, másnak pedig az 1 km, 5 km vagy akár a 10 km feletti távok teljesítése. A lényeg: feszegesd a határaidat, és fedezd fel az ebben rejlő örömöt. Ez a sportág hihetetlen módon építi az önbizalmat.
A legfontosabb biztonsági kellék egy nyíltvízi úszóbója. Ez kétféleképpen is véd: egyrészt az élénk (általában sárga vagy narancssárga) színének köszönhetően a hajósok és a vízparton lévők messziről észrevesznek, másrészt ha elfáradsz vagy begörcsöl a lábad, megkapaszkodhatsz benne megpihenni.
A víz hőmérsékletétől és az úszás időtartamától függően szükség lehet egy neoprén ruhára is. Ez nemcsak a hideg ellen véd, hanem extra felhajtóerőt is biztosít, így hatékonyabbá teszi a tempózást.
15°C alatti vízhőmérséklet esetén már javasolt a neoprén úszósapka, kesztyű és zokni használata is.
Világszerte rengeteg amatőr nyíltvízi úszóversenyt rendeznek. Szinte minden olyan városnak, amely mellett tó, öböl vagy folyó található megvan a maga saját eseménye. Ezek a versenyek bárki számára nyitottak és rendkívül népszerűek, a résztvevők száma a pár száztól a több ezer főig terjedhet. A kezdők gyakran bolyban, csoportosan úsznak, mert így sokkal könnyebb tartani az irányt.
A cél egyértelműen a szórakozás! A lényeg itt a közösségi élmény, a nagy beszélgetések, az új helyszínek felfedezése és a célba érés öröme. Egyszerűen a táv teljesítésének tiszta öröme.
A versenyek emellett tökéletes alkalmat adnak arra, hogy lenyűgöző helyeken ússz: Marokkóban a Szahara lábánál, az ausztrál tengerpartok természetes sziklamedencéiben, vagy akár Párizs szívében, a Bassin de la Villette csatornájában.
Giuliana szerint: „A személyes kedvenceim a spanyolországi versenyek: fantasztikus a hangulat, a célban pedig tapas és hideg sör vár!”
Honnan is ered ez a sportág? Bár a köztudatban az úszás leginkább a medencéhez kötődik, egyértelmű, hogy a sportág a nyíltvízi úszással indult, hiszen a modern úszómedencék többsége csak a 20. század második felében épült fel.
Nézzük meg röviden, hogyan alakult a sportág története!
Ki mondta, hogy az irodalom és a sport nem fér meg egymás mellett? A nyíltvízi úszás a tökéletes ellenpélda! A sportág népszerűségét maga a híres költő, Lord Byron indította el 1810-ben. Európai utazása során úgy döntött, hogy tiszteleg a görög mitológiából ismert Leandrosz legendája előtt. A történet szerint a fiatalember minden éjjel átúszta a Helleszpontoszt (a mai Dardanellák szorost), hogy a szerelmével lehessen.
A brit költő fogta magát, és szintén leúszta a 4 km-es szorost. A sikeren felbuzdulva 1818-ban Velencében is bizonyított: ott 4 óra 12 percen át tempózott megállás nélkül. Ezzel valóságos úszás őrület vette kezdetét Európában, és a 19. század folyamán sorra alakultak a klubok és a versenyek.
Matthew Webb angol kapitány 27 évesen, 1875 augusztusában történelmi kihívásra vállalkozott: Doverből indulva átúszta a La Manche csatornát. 21 óra 45 perc alatt ért el Calais-ba, ezzel beírta magát a sporttörténelembe, mint aki először úszta le hivatalosan ezt a nyíltvízi maratont.A média felkapta az eseményt, ami hatalmas lökést adott a sportág népszerűségének. Az emberek rajongtak a tengeri, tavi és folyóvízi kihívásokért. Azóta már több mint 2000 úszó teljesítette sikeresen ezt a távot.
A 20. század első felében a vízközeli városok világszerte sorra alakították ki a saját fix úszóútvonalaikat. Rengeteg eseményt kezdtek el szervezni, a távok pedig az 500 méterestől egészen a 10 kilométer feletti maratonokig terjedtek. A szabályok és a díjazás egységesítésére végül 1963-ban megalakult a Maratoni Úszók Világszövetsége (WPMSF).
Ebben az időszakban ugrásszerűen megnőtt az uszodák száma, így a profi nyíltvízi úszás egy időre háttérbe szorult a medencés versenyekkel szemben. A nyílt víznek azonban így is rengeteg elkötelezett híve maradt világszerte. Az amatőr maratoni futamok is hatalmas népszerűségnek örvendtek, köztük a Genfi-tó 12,3 kilométeres, valamint a Windermere-tó 16 kilométeres átúszása.
A nyíltvízi úszás iránti érdeklődés a kilencvenes években kapott új erőre. Az első hivatalos nyíltvízi világbajnokságot 1991-ben rendezték meg az ausztráliai Perth-ben, a Swan-folyón.
Mi a helyzet az olimpiai játékokkal? Bár a 19. század végén a legelső úszószámokat még nyílt vízen rendezték, 1908-tól a medencés úszás vette át a helyet. Egészen a 2008-as pekingi olimpiáig kellett várni, hogy a nyíltvízi úszás önálló, hivatalos olimpiai számmá váljon a 10 km-es maratoni távval.
A nyíltvízi úszás 2011 óta a vizes világbajnokságok hivatalos programjának része az uszodai úszás, a műúszás és a műugrás mellett. A vb-ket kétévente, a páratlan években rendezik meg, ahol 5, 10 és 25 kilométeres távokon mérik össze erejüket a versenyzők. A 10 km-es szám ráadásul kiemelt jelentőségű, hiszen ez a mindenkori nyári olimpiai játékok hivatalos kvalifikációs futama.
A nyíltvízi úszás lényegét a határok feszegetése jelenti, az extrém rekordok pedig rendszeresen bejárják a világsajtót.
Íme néhány a legkülönlegesebb és legmeghökkentőbb emberi teljesítmények közül:
- Távolsági rekord: Lilian Aymeric 2016-ban 236 km-t úszott Mauritius és Réunion szigete között, mindössze 3 nap alatt.
- Egymás utáni csatornaátúszás: Sarah Thomas 2019-ben négyszer egymás után, forduló nélkül úszta át a La Manche csatornát. Az 54 óra 10 percig tartó folyamatos úszás során összesen 214 km-t tett meg.
- A legidősebb maratoni úszó: A japán Toshio Tominaga 73 évesen, 2016-ban küzdött meg a Cugaru-szoros hírhedt áramlataival, a 38 km-es távot 10 óra alatt teljesítette.
- Úszás az Északi-sarkon: Lewis Pugh 2007-ben 1 km-t úszott le 18 perc 50 másodperc alatt -1,8°C-os vízben.
- Rönkvontatásos rekord: Ross Edgley 2018-ban egy 45 kilós farönköt húzott maga után Martinique és Saint Lucia között, így 20 óra alatt 102 kilométert úszott le.
Ebben a szellemben született meg az „Oceans Seven” állóképességi kihívás is. Ez a világ hét legzordabb, kiszámíthatatlan áramlatairól ismert tengerszorosának leküzdéséből áll. A kihívás a következő helyszíneket foglalja magában: a La Manche csatorna, a Gibraltári-szoros, a japán Cugaru-szoros, az új-zélandi Cook-szoros, a hawaii Moloka’i-csatorna, az Egyesült Államokbeli Catalina-csatorna, valamint az Írország és Skócia között található Északi-csatorna.
Hangulat, előnyök, történelem és rekordok, most már mindent tudsz a nyíltvízi úszásról. Nem kell világcsúcsokra törnöd ahhoz, hogy belevágj. Szóval, te melyiket választod: tenger, folyó vagy tó?
